2016. július 16., szombat

Királykő gerinctúra, júl 14-15



2016 július 14-15 között csütörtökön és pénteken kétnapos Királykő gerinctúrán vettem részt Tibor barátommal. Már elég nagy meleg fogadott a Botorog-forrás melletti parkolóba való érkezéskor. Igaz későn is indultunk csütörtökön délelőtt (820 m / 9,00 h). Az erdőben nagyon jól haladtunk, a fák tökéletes árnyékot tartottak a Nap tűző sugarai ellen. A menedékháznál viszonylag kevesen voltak, ahová hamar megérkeztünk (1470 m / 10,30 – 11,00 h). Valamit faltunk, majd vizet vettünk fel az elkövetkező időszakra. Indultunk is tovább a Hasadék-nyereg irányába, ahonnan már rövid szakasz választott el a Torony-csúcs alatti sziklákig. Innen aztán egészen a Pásztor-csúcsig ki voltunk téve a napsugarak könyörtelen erejének. Természetesen inkább örvendtünk a kánikulának, mint rossz idő legyen. A csúcsra való felmenetel nem bizonyult ennek ellenére sem nehéznek, inkább a nehéz hátizsákok akadályoztak helyenként. Fentről csodálatos kilátásban volt részünk a szélrózsa minden irányába (1923 m / 12,30 h).

Rövid szünet után megkezdtük a Királykő gerincének lejárását. A Pap-nyeregig még néha védtek a fák, onnan azonban végig a Nap „társaságában” haladtunk. Laza tempót vettünk fel, igazából nem is volt hova sietni. A Hegyes-csúcs melletti menedékhely szomszédságában falatoztunk, pihentünk és bámultuk a tájat (2150 m / 14,00-14,30 h). Néhányan meg is fordultak ezen a helyen, bizonyítva ezáltal, hogy vakációs időszakban vagyunk.

A Hegyes-csúcs és a Pásztor-csúcs közötti gerincszakaszt szép lassan jártuk le, szinte minden csúcson időztünk egy keveset pihenésképpen no meg kilátás szempontjából is. Sokszor jólesett amikor egy árnyékos helyet elkaptunk, azt gyorsan kihasználtuk. A nagy melegben még zergéket sem láttunk, ők is behúzódtak a kánikula ellen. Problémák nélkül bandukoltunk végig az északi gerincen, majd a Pásztor-csúcson örvendezhettünk a sikerünknek (2238 m / 18,00 h). Hosszabb pihenőt be is iktattunk, csúcsfotó is következett. Majd lesétáltunk a Grind-nyeregben található menedékhelyhez, ahol töltöttük éjszakánkat. Erre már a nagy meleg is megenyhült és a szél is felkelt. Vacsora közben arra lettünk figyelmesek, hogy két zergecsalád is meglátogatott bennünket. Nahát nem győztük fényképezni őket.

Egy kellemes éjszaka után másnap gyönyörű felhőtengeres reggelre ébredtünk. Mindent megérő kilátásban volt részünk, egyáltalán nem bántuk a fent alvást. A zergék is velünk éjszakáztak, most is a menedékhely körül láthattuk őket. Az 5 órai felkelést követően reggeliztünk, összepakoltunk és indultunk a kunyhótól (2200 m / 5,45 h). A Grind-csúcs után egy csodálatos napfelkeltét láthattunk. Szerencsére ma felhők is voltak az égen, így sokkal kellemesebbnek bizonyult a gerincvándorlásunk. A kánikula nem zavart többé. A Hosszú-gerinc után egyre lejjebb ereszkedtünk és egyre könnyebbé vált a terep is. Most sem siettünk egyáltalán habár jobban haladtunk mint az előző nap az északi gerincen. Vagyis nem álltunk annyiszor meg. Később következett a törpefenyős útszakasz amely jól megnehezítette a sorsunkat. A déli gerinc végét a Hátsó-nyereg jelentette, ahonnan már visszafele fordult az utunk (1850 m / 9,00 h).

A nyeregből kék háromszög jelzést követtük kényelmes ösvényen lefele a Hátsó-tisztásig, majd észak irányba fordulva a Vladuska-forrásig meg sem álltunk. Itt friss vizet fogyasztottunk és jól bekajáltunk (1480 m / 10,30 – 11,00 h). A hátralevő útszakaszt a Zernyesti-szoroson keresztül gyors lépésekkel tettük meg. Megérkezéskor nagyon jólesett a hideg patakban lemosni magunkról az út porát (820 m / 13,20 h).

Fotók:

2016. július 13., szerda

Kisbakancs-túra a Tamina vízeséshez, júl 10



2016 július 10-én vasárnap 70 személy gyűlt össze a Felső Tömösi vasútállomás mellett, amelyből fele gyerek és serdülőkorban levő fiatal volt. A névsor megírása és a rövid túrabemutató után indultunk is a főúton Predeál irányába. Ezen az 1 km-es szakaszon minden szülő nagyon oda kellett figyeljen gyerekére a nagy kocsiforgalom miatt. Hamarosan szerencsére megszabadultunk ettől és jöhetett az erdei ösvény. Kék sávval jelzett úton mentünk fel egészen a célpontunkig, a Tamina vízesésig. A nagylétszámú csapat ellenére meglepően jól haladtunk, vagyis az elsők és az utolsók közötti időrendbeli távolság épp csak 10-15 perc volt.

Megérkeztünk a Tamina-vízesés fölé. Felmentünk a vízesés fölötti kilátóhelyre, ahonnan a Bucsecs tetejét fürkészhettük ahogyan a felhők simogatták. Mellettünk volt a Keresztényhavas és Predeál városa. A távolban a Királykő gerince is kirajzolódott. Fent a kilátónál nagyon szűkös volt a hely e sok ember számára, így nagyon óvatosnak kellett lenni, mivel veszélyes és mély szakadék tátongott alattunk. Visszajöttünk a szikla alá és amíg a társaság pihent, addig Kovács Gáborral ketten leellenőriztük a szoros állapotát. Hát nem ígérkezet könnyűnek a szoroson való átkelés, mivel a megmaradt létrák is rossz állapotban voltak, illetve néhány helyen a sekély patak volt és a vizes szikla amelyre lehetett kapaszkodni. Visszatérve a csapathoz, elmeséltük mindenkinek a helyzetet, de így is bevállalóknak bizonyultak a szülők. Megkértünk mindenkit, hogy maximálisan ügyeljen gyerekeire. És tényleg így is volt. A gyerekek nagyon izgalmasnak találták a kalandos útszakaszt, a szülők mindent megtettek, hogy problémamentesen kerüljenek ki onnan. Sajnos így is történt egy baleset, szerencsére a szoros előtt, egy apuka csúszott meg és jól beverte a könyökét.

Visszatértünk a kilátószikla alá, arra már Palika gondoskodott a tűzgyújtásról. Így hamarosan sülhettek a finomabbnál finomabb darabok, még akár vegetariánus változatban is. A felhők közül szerencsére a Nap is kikandikált, másképpen hűvös volt. Jólesett a tűz melege.

Falatozás közben a szülők eszmecserét tarthattak társaikkal, addig a gyerekek kaptak különböző foglalkozást. Majd eljött az indulás ideje és elég gyors iramban vissza is tértünk autóinkhoz ugyanazon az úton ahol felmentünk.

Köszönetet mondok mindenkinek, hogy ilyen szép számban megjelentek még vakáció idején is. Külön köszönet Palikának, hogy vállalja az egyáltalán nem könnyű „sepregető” szerepet.

Fotók: